Állatkertek
A kategória témája:
Magyarországi állatkertek, állatgyüjtemények, vasdasparkokPartnerek
PR: 4
A Veszprémi Állatkert, csakúgy, mint a többi állatkert, egyben természetvédelmi intézményként is működik. Ennek egyik legfontosabb területe a vadon élő megsérült állatok befogadása, gyógykezelése, és ha lehetőség van rá, rehabilitációja, majd szabadon engedése. Leginkább ragadozó madarak (egerészölyvek, macska- és fülesbaglyok), valamint fehér gólyák kerülnek be hozzánk. Az utóbbiak, ha felépülnek, szabadon elmehetnek. Sokszor azonban nem akarnak elrepülni, sőt, még a telet is nálunk töltik. | |
PR: 5
A Szegedi Vadaspark 1989-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A városhoz való közelsége, könnyű elérhetősége és az erdők, tavak borította terület több órás kellemes és hasznos időtöltésre nyújt lehetőséget egész évben. Az állatok tágas, természetszerű kifutókban élnek, így megkeresésük, viselkedésük megfigyelése még élménydúsabbá teszi az idelátogatók programját. A földrészenkénti felosztásban elhelyezett kifutókban hazai és távoli tájak állatai egyaránt megtekinthetők. Élnek itt különleges, ritka, kihalástól veszélyeztetett fajok, melyek megmentése, fennmaradása fontos feladatát képezi az állatkerteknek, köztük a Szegedi Vadasparknak is. Néhány állatfaj – mint például a foltos hiéna vagy a víziőz Magyarországon csak itt látható. | |
PR: 5
A Park létrehozásának ötlete valamikor 1990 után fogalmazódott meg Tóth Tibor magánvállalkozó fejében. 1992 év környékén kopogtattam be mint magánvállalkozó az abonyi polgármesterhez azzal az ötlettel, hogy szeretnék Abonyban egy Állat- és Szabadidőparkot létrehozni. Az akkori polgármester örült az ötletnek, és nemsokára a testület elé terjesztette. Az akkori abonyi vezetés életképtelennek tartotta az ötletet. Három évig harcoltam azért, hogy bebizonyítsam: a szándékom tiszta és megvalósítható. Három év elteltével új vezetés állt fel Abony város élére, ugyanazzal a polgármesterrel. Újra előterjesztette ötletemet, amiben ő nagy fantáziát és Abony jövőjét illetően sok-sok lehetőséget látott. Sikerült. Igaz, hogy iszonyú megaláztatások értek, bántó, sértő feltételezések láttak napvilágot, de be kellett bizonyítanom az ellenzőknek, hogy igenis óriási az ötlet. | |
PR: 5
A Nyíregyházi Állatpark az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA: European Association of Zoos and Aquaria) tagjaként részt vesz több fajmegmentési, tenyésztési programban; európai törzskönyvek ESB (European Studbook) és EEP (European Endangered Species Programmes) programok segítségével koordinálja a veszélyeztetett állatfajok állatkerti tartását és tenyésztését. | |
PR: 0
Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy 1355-ben már királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben. A lakossági összefogással létrejött állatkertünk a legrégebbi múltra visszatekintő állattartó hely hazánkban. 21 hektáros gyertyános-tölgyes elegyes erdőben helyezkedik el, mely közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz. Jelenleg közel 150 állatfaj több mint 700 egyedét mutatjuk be, egyaránt láthatóak a hazai fauna képviselői és egzotikus állatfajok is. Az állatkertek legfontosabb feladatai (fajmegőrzés, természettudományos ismeretterjesztés)során arra törekszünk, hogy szórakoztatva neveljünk és közben az állatokkal való kapcsolatteremtést is biztosítsuk. Céljaink és az elmúlt év változásai is a „közelebb az állatokhoz, közelebb a természethez” mottót tükrözik: az új rácsnélküli kifutók, a testközeli férőhelyek, az élő állatbemutatók, a látványetetések is ezt hivatottak szolgálni. | |
PR: 4
Területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállatgyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvas szobor is. Így 1971-ben a város vezetése úgy döntött, hogy létrehozza a Kecskeméti Vadaskertet. Az akkori előírásoknak megfelelően elkészült a város állatkertje, mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása, ami napjaikban is tart. Az állatkert fejlesztése során egyik legfontosabb feladatának tekinti a meglévő természeti értékek megóvását, gyarapítását és gazdagítását és mindezek mellett újabb és újabb meglepetésekkel szolgál | |
PR: 5
A Jászberényi Állat- és Növénykert legfontosabb küldetésének a környezeti nevelés tekinti, melynek középpontjában az élő állatok természetközeli környezetben történő bemutatása áll. A zoopedagógia-központúság jelenti egyben állatkert fejlesztési koncepciónk alapját is. Ez határozza meg a kert napi működésének megszervezésétől kezdve a közép- és hosszú távú tervek elkészítését is. | |
PR: 4
Az állatkert nyitva a hét minden napján 10 órtól 17 óráig egészen március 15-ig. Azt követően 10 órától 19 óráig várjuk látogatóinkat. Csoportvezetés: A másfél, két órás szakszerű vezetést elsősorban általános iskolás korú gyerekeknek ajánljuk. A séta alatt a nebulók ismereteket sajátíthatnak el az állatkertben élő fajokról. Megismerhetik szokásaikat, természetüket, viselkedésüket. Zoo-tábor: A nyár folyamán 9 héten keresztül várja a zoo-tábor a 6 és 14 éve közötti gyerekeket. A tábor reggel 8 órától 16 óráig hétfőtől péntekig nyújt kikapcsolódást. A nap nagy részét a gyerekek az állatok körüli takarítással, etetéssel, gondoskodással töltik. A tábor programját előadások, vetélkedők, sportprogramok színesítik. A táborra minden év május 5-től lehet jelentkezni.A végleges program június első hetében várható. | |
PR: 4
A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapítás kori kicsiny terület bővülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. 3 év alattiak és 70 év felettiek belépőjegy váltása nélkül látogathatják az Állat-és Növénykertet, Vidámparkot! A Trópusi-ház és a Pálmaház vidámparki belépővel ingyenesen látogatható! | |
PR: 6
A Fővárosi Állat- és Növénykert az év minden napján várja látogatóit. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pénztárak minden időszakban 1 órával, az állatházak pedig fél órával korábban zárnak! Munkaszüneti- és ünnepnapokon az adott hónapnak megfelelő hétvégi nyitva tartás van érvényben. | |
PR: 4
A Budapesthez simuló hegyek közötti völgyben meghúzódó Budakeszi Vadaspark, a fővárostól húsz percnyire található. A közel huszonhat hektáros területen, a vadbemutató mellett pihenőpark, tűzrakó helyek teszik színesebbé és örömtelibbé a Vadasparkban eltöltött időt. A Budakeszi Vadaspark elsődleges feladata a Buda környéki erdők élővilágának valamint Magyarország más részein, illetőleg az Európában őshonos fajok nagyközönséggel való megismertetése. Rövid sétával lehet eljutni a nagyvadak bemutatóihoz és a Vadaspark legmagasabb pontján épített kilátóhoz. Kalandozzon el a Budakeszi Vadasparkba, legyen részese az erdő nyugalmának, fedezze fel a Vadasparkban élő állatokat. A Budakeszi Vadaspark lakói mindenki számára szívből kívánnak örömteli kikapcsolódást. | |
PR: 5
Több éves előkészítés, utánjárás és bürokratikus ügyintézést követően a magyarországi állatkertek és vadasparkok megkapták az engedélyt (a BM-től) hogy "Magyar Állatkertek Szövetsége" néven egy szakmai szervezetet hozzanak létre. Az alakuló közgyűlés 1983. november 14-én, Nyíregyházán volt. A Szövetség létrehozásán több intézmény vezetője működött együtt, de a munka oroszlánrészét Dr. Fülöp István, a pécsi (Mecseki Kultúrpark) és Kasza László veszprémi igazgatók végezték. Vélhetően ez tükröződik abban is, hogy a Szövetség elnökévé Dr. Fülöp Istvánt választották meg, díszelnöke pedig az időközben nyugdíjba vonult Kasza László (aki ezt a megtisztelő címet a közelmúltban bekövetkezett haláláig viselte) lett. A Szövetség székhelye a megalakulás óta a Fővárosi Állat és Növénykert (1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12.), levelezési címe, pedig a mindenkori elnök székhelye. | |
